Megállapodtak az EU hétéves költségvetéséről és a helyreállítási alapról

2020.07.21

Az ötödik napon megszületett kompromisszum értelmében csökken a vissza nem térítendő támogatások aránya a hitelből fedezett helyreállítási alap esetében, de nem lett kevesebb a korábban tervezett, 1,8 ezer milliárd eurós teljes keret.

Teljesült Orbán Viktor legnagyobb kérése az Európai Tanács maratoni ülésén: az EU hétéves költségvetéséről, illetve a hozzácsatolt helyreállítási alapról szóló megállapodásban mindössze egyszer szerepel a "jogállamiság" szó - abban a mondatban, amely szerint ezt tiszteletben kell tartani. Mindez nem jelenti azt, hogy az uniós támogatások kifizetését ne kötnék (politikai) feltételekhez, ám ezek köre és az elfogadott szankcionálási mechanizmus igencsak megnehezíti, hogy valaha is alkalmazzák ezt a szankciórendszert. Nem született ugyanis megállapodás arról, pontosan mi alapján is döntenének, a határozatban csak annyi szerepel, visszatérnek a kérdésre. Elfogadták viszont azt, hogy egy ilyen döntést az Európai Bizottság javaslata alapján a tagállamok minősített többségének támogatásához kötnek (a magyar miniszterelnök egyhangúságot várt volna el), ugyanakkor megerősítik az ellenőrzést biztosító uniós szervek szerepét is.

Hétfő este az Origo még arról írt, hogy teljesült Orbánnak egy másik feltétele is, miszerint a német elnökség lezárja a Magyarország ellen indított, 7. cikkely szerinti eljárást. A megállapodásból ugyan kikerült, hogy ennek köze lenne a kifizetésekhez, később azonban arról szóltak hírek, hogy a németek csak arra tettek ígéretet - nem a plenáris ülésen, hanem egy nyolc ország részvételével tartott tárgyaláson -, felgyorsítják az eljárás lezárását.

Amíg Mark Rutte holland miniszterelnök azt szerette volna elérni, hogy bármilyen ország kérésére megvétózhassák a források kifizetését, a végső tervezetben már az szerepelt, hogy abban a kivételes esetben, ha a céloktól eltér a pénz költése, akkor kérhetik az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökét, hogy az ügyet vigye a testület elé. A célok köre természetesen tágabb, mint a jogállamiság (utóbbi lényege a politikai feltételrendszer behozása az ellenőrzésbe). Az EU szándéka szerint a helyreállítási alap költéseit elsősorban a költségvetési tervezés közös mechanizmusa, az európai szemeszter során elfogadott országértékelésekhez kell kötni. Ami a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedéseket illeti, Magyarország esetében ebben a bizottság arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány nagyon szűkmarkú volt a rendelkezésre álló eszközeihez képest.

A szigorúbb elszámolást követelő "fukar négyek" (Ausztria, Hollandia, Dánia és Svédország) is elégedetten álltak fel a tárgyalóasztaltól, ebben szerepe lehetett annak, hogy végül megtartották a költségvetési visszatérítések rendszerét (a korábban befizetett magasabb összegek miatti visszafizetés elvonása is tervben volt), illetve arról döntöttek, hogy a korábbi javaslattal ellentétben a vámbevételeknek nem az ötöde, hanem a negyede a tagországnál maradhat. Ez különösen Hollandiának kedvez.

Nem változott a pénzügyi keret a legutóbbi tanácsi javaslathoz képest: az 1074 milliárd eurós hétéves költségvetést 750 milliárdos (az Európai Bizottság egyszeri kötvénykibocsátása által fedezett) helyreállítási alap egészíti ki. Ez utóbbiból viszont nem 500, hanem csak 390 milliárd lesz a vissza nem térítendő támogatás, a maradék 360 milliárdot kölcsön vagy hitelgarancia formájában vehetik igénybe a tagállamok. A helyreállítási alapon belüli, kimondottan a koronavírus utáni fellendítést szolgáló 312,5 milliárdnyi támogatás 70 százalékát 2021-2022-ben költenék el, a fennmaradó részt 2023-ban.

A megállapodást Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelentette be a Twitteren. A belga politikus a megállapodást követően tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: ez az első olyan költségvetés, amely figyelembe veszi a klímaváltozás elleni küzdelmet (a források 30 százalékát ehhez kötődően kell elkölteni) és az EU közös értékeit, a jogállamiságot is.

A tájékoztatón Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kiemelte: a tárgyalás 90 órán át tartott - perceken múlott, hogy megdöntse minden idők leghosszabb EU-csúcsának, a 2000-es nizzai találkozónak a rekordját. (Az Európai Tanács sajtószolgálata úgy számolt, hogy 6:05 percig tartó tárgyalás esetén történik meg ez, ehhez képest a megállapodást 5:31-kor jelentették be.)

A bizottsági elnök azt is sikerként emelte ki, hogy az ülésen döntöttek az úgynevezett saját források reformjának elindításáról. Ez azért fontos, mivel ezek (például a digitális illeték vagy a magasabb karbonkibocsátással gyártott importtermékekre kivetett vám) a tagállami befizetéseken túl biztosítanak forrásokat az EU számára, amiből a tervek szerint 2028-tól vissza tudják vásárolni a 750 milliárd eurónyi kötvényt. Mindez azonban azt is jelenti, hogy döntés egyelőre nem született ezekről a forrásokról.

A tagállami vezetők megállapodásával még nem ért véget a tárgyalási folyamat: a kompromisszumot az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek is jóvá kell még hagyniuk.

Forrás: hvg.hu